Ócsárd Község történetéről
Ócsárd neve az egyik feltételezés szerint szláv eredetű, és az Óvvár, Ovvári helynévből származik; jelentése juhász, juhászok. Mások szerint a település neve a kun ovvar szóból ered. A név több változatban is előfordult, mint például Ócsárd, Ochard, Ocsárd, Oucsard, Ovcsard, Otsárd, Ótsárd. A helyiek szerint neve Ócsvár vagy Ódzsvár volt.
Először az írásos emlékekben 1247-ben bukkant fel, Olcsar változatban. A 14. század első felében a Bán nemzetség, a második felében a Diósfalvi család birtoka volt. Közvetlenül a török hódoltság előtt a Bika és az Ócsárdi családok osztoztak területén. A 16. század második felében 15–20 család élt itt, ekkor működött két malom is. A törökök itt tartózkodása alatt végig magyarok lakták, a népesség azóta is túlnyomó többségében magyar.
A török alóli felszabadító háborúk idején elnéptelenedett, az újranépesítés után nagyobb fejlődésnek indult. Ezután a Batthyány család birtoka lett. A 19. század közepétől volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. Pesty Frigyes, a 19. század neves tudósa szerint „Lakosai magyarok.” 1930-ban külterületi lakott helyeivel együtt 467 magyar és 10 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 494 magyar és 26 német lakos élt itt.
A falu szülötte Dénes Gizella írónő, akinek 1994-ben emléktáblát avattak. 2002-ben Ócsárd adott otthont a Szent István Napi Megyei Ünnepségnek.
A Vár-dűlő nevű részen Pesty Frigyes szerint egy vár állott, „mellynek négyszeget képező árka maiglan is látható, és a romokból hátramaradt kő és vas darabok találhatók most is.” A helybeliek úgy tudják, hogy itt állott Ócsvár vagy Ódzsvár, amelynek parancsnoka Bika András volt. A hagyomány szerint itt élt a török hódoltság előtt Ócsárd lakossága, tehát ez volt a falu régi helye.
Az építészeti emlékek között meg kell említeni a Kossuth Lajos utca 49-es és 59-es számú lakóházakat régi népies jellegük miatt.
A település rövid történetét Dr. Erdődy Gyula: Ócsárd Község története című könyvéből idéztük. A könyv megvásárolható az ócsárdi polgármesteri hivatalban.
Ócsárd Község címerének története
Az Önkormányzat címere: álló csücskös pajzs, kétharmadában okkersárga, egyharmadában kék színnel osztott mezővel. A címerkép aratást ábrázol. Balról egy kalapos férfi nagy gabonatáblában sarlóval aratja a búzát, mögötte a learatott búzát egy nő kévébe kötözi. Jobbról a kévébe kötött gabonát asztagba rakják, ez mögül egy álló férfi emelkedik ki, jobbjában sarlót, bal kezében búzakalászokat tart.
A búzakalászok arany színűek, a learatott búzatábla mezeje okkersárga, az alakok természetes színűek. A címerfő kék színű, mely az égboltot jelzi. Az égről zuhanórepülésben hét madár repül a föld felé.
Az aratás a falusi munka legfontosabb része, a munka betetőzése, megkoronázása, a jövő biztosítéka. A színek napfényben fürdenek, s ezért valamennyi meleg színű, az arany és a melegbarna között. Az ég szikrázóan kék, még a madarak is ezüstösen villognak a fényben. A sisakdísz helyén ÓCSÁRD felirat olvasható.
Részlet Dr. Erdődy Gyula: Ócsárd Község története című könyvéből.